Tanulmánysorozat 1. rész

Cím: A Szent István Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Karán működő  Gazdálkodási és Menedzsment szak objektív elhelyezése a többi felsőoktatási intézmény hasonló képzései között

Szerző: Fodor Eszter Szelina

Megjelenítési javaslat
Teljes tanulmányként
Egy oldalas összefoglalásként: maga a bevezetés hasznosítható??
Bevezetés, ajánlás
Cél, célcsoport, hasznosság
Célok stratégiai szinten
Célok operatív szinten
Célcsoportok
Szakirodalomi feldolgozás
1.      Valóban okszerűen módosult a felvételizők szakválasztási preferenciája?
2.      Ponthatárok mozgásából leszűrhető látszólagos és tényleges üzenetek
3.      Arányos-e a létszám-torta felosztása a keretfeltételek függvényében?
4.      Melyik képzés mennyit ér?
Az elemzés lépései, eredményei
Adatvagyon
Önellenőrzés
FELVI.HU OLAP
Statikus best practice: avagy 2010-es sugalmazások
Dinamikus önértékelés (SZIE GTK)
Hasonlóságelemzés
Összegző értékelés
Részletes értékelés
Mutatószámok statikus és dinamikus értékelése
Felvételiben legjobb középiskolából jöttek száma
Felvettek pontátlaga
Jelentkezők száma első helyen
OKTV-helyezettek száma
SWOT-kategóriák
Erősségek (S) 2006 – 2010 között
Gyengeségek (W) 2006 – 2010 között
Lehetőségek (O) 2006 – 2010 között
Veszélyek (T) 2006-2010 között
Összefoglalás


 Bevezetés, ajánlás

A tanulmány, mely jelen keretrendszerben készült, eleme egy, a Szent István Egyetem DPR/ALUMNI portáljai részére készülő tényalapú hírgenerálás sorozatnak. Ezen tanulmány a 2010/2011 tanév III. félévében készült el. A tanulmány alapját szolgáló elemzésekhez használt matematikai módszer neve a hasonlóságelemzés, melyről további információ a http://miau.gau.hu/myx-free/ linken található. Az elemzési módszertan jelenleg a SZIE AVIR (http://miau.gau.hu) munkacsoportja alkalmazza önértékelési, akkreditációs, minőségbiztosítási, stratégiai tervezési célokra.

Jelen elemzés célja, hogy a SZIE DPR/ALUMNI portálnak az oktatásba való bevonásával a hallgatók és az oktatók közösen dolgozzanak olyan feladatokon, melyek értéke piaci hasznosságban is mérhető – nem csak jegyben vagy kreditben. Ezen esettanulmány a SZIE GM (gazdálkodás és menedzsment) szakot hivatott elhelyezni a magyar felsőoktatási intézmények hasonló jellegű képzéseinek keretrendszerében. Az elemzés objektumait a hazai 17 GM szak, azaz 17 ilyen képzési területen aktív kar 5-5 éves adatai (2006-2010) jelentik. A vizsgált attribútumok száma a felvi.hu adatbázis alapján 4: felvételiben a legjobb középiskolából jött, felvetek pontátlaga, jelentkezők száma első helyen, OKTV helyezettek száma.

Cél, célcsoport, hasznosság

Az elkészített elemzés témája a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Menedzsment (SZIE-GTK-GM) szakának SWOT-logikájú értékelése más felsőoktatási intézmények hasonló jellegű képzéseihez képest a 2006-2010-es idő intervallum adatai alapján. Az elemzés célja, hogy egy átfogó képet kapjunk a SZIE GM képzésről az összes, hazai GM szakhoz képest. A helyzetértékelés arra szolgál, hogy tények alapján, objektíven határozzuk meg a SZIE GM szak összesített statikus és dinamikus értékét, ill. mutatószámonként a S-W-O-T karakterisztikákat. Kritikaként máris megfogalmazható, hogy a felvi.hu egyedi szempontonkénti rangsorai lényegében semmit nem mondanak arról, hogy az adott körülmények között a tényleges értékek inkább jó, vagy rossz teljesítésnek minősülnek (lásd 1. ábra), ill. egy dinamikus értékelés esetén a tények alapján nem ismerhető fel, hogy egy szak esetlegesen romló teljesítménye a keretfeltételek figyelembe vételével inkább gyorsuló vagy lassuló romlást mutat-e?

1 1. ábra: a felvi.hu által közölt rangsor a GM szakokra az OKTV-helyezettek száma tulajdonság vonatkozásában 2008 évre vetítve, forrás: http://www.felvi.hu

Célok stratégiai szinten

Az elemzés segíti a SZIE GM szak stratégiai szempontú tervezését. Ehhez azonban itt és most meg kell tudnunk határozni bizonyos általános irányelveket az adott szakkal kapcsolatban (pl: az-e a jobb szak, ahol több a PhD fokozattal rendelkező oktató dolgozik?!). Az elemzés segítségével feltárhatjuk a SZIE GM szakon belüli és a hazai GM szakok közti erőviszonyokat, és objektív képet kaphatunk a GM szakok helyzetéről a sorrendeket, fontosságokat, súlyokat, ekvivalenciákat illetően.
Az elemzés céljai közt szerepel az is, hogy a médiában az objektív adatokra épülő cikkek és elemzések élvezzenek egyre inkább előnyt a manipulatív és csúsztatásokra alapozó cikkekkel szemben, és az olvasók ne a demagóg megvezetési kísérletek alapján alkossanak véleményt a felsőoktatásról, ennek szervezeti és funkcionális részeiről.
„Az egyetem karai minden rangsorban az élen végeznek, a munkáltatók véleményét vizsgáló felmérésben például a maximális 10 pontból 9,2-öt kaptak, míg a második helyezett 3,3 pontot ért el” (http://www.origo.hu/itthon/20110505-a-rektor-szerint-mar-elkeszult-a-terv-a-corvinus-szetosztasarol.html, Dátum: 2011-05-12 12:30)
Ilyen és ehhez hasonló megfogalmazásokból nem derül ki sem a nyilatkozók, sem a befogadók számára, vajon a keretfeltételekhez (pl. erőforrásokhoz) képest az elért eredmények statikusan és dinamikus inkább a pazarlást, vagy a hatékonyságot bizonyítják-e? Van ugyanis olyan erőforrás- és keretfeltétel-rendszer (vö. Bábolna a magyar mezőgazdaságban az ezredforduló előtt, vagy Budapest speciális helyzete az ország települései között), mely látszólag kiválónak tűnt/tűnik…

Célok operatív szinten

Az elemzés a SZIE GM szak erősségeinek (S), gyengeségeinek (W), lehetőségeinek (O) és veszélyeinek (T) feltárására készült. Az elemzés egy része a legadekvátabb sablonszövegek/értékítéletek felismerését (vö. HA- függvények) célozza, míg más oldalról a szerző teljes szabadságjogokkal rendelkezett a hatékonyan nem matematizálható összefüggések feltárása és bemutatása során (pl. http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=onkomm3, Dátum: 2011-05-10 16:07:58+02)

Célcsoportok

Ami a célcsoportokat illeti, az elemzés a felvételizőknek, a jelenlegi hallgatóknak, a SZIE-s tanároknak, a GM szakon tanító oktatóknak, más felsőoktatási intézményben tanító oktatóknak, felsőoktatási intézmények vezetőinek, médiában dolgozó szakembereknek, és a felsőoktatási intézmények minőségével foglalkozó szakembereknek jelenthet segítséget ahhoz, hogy véleményt formáljanak, képet kapjanak a felsőoktatási intézmények valós helyzetéről: köztük az erősségekről, gyengeségekről, lehetőségekről, veszélyekről.

  • A felvételizőknek tájékoztatást nyújt, támpontot ad a GM szakok közti választáshoz, a jelenlegi hallgatóknak a szakon szerzett főiskolai végzettség vagy diploma megszerzésének piacképességéhez nyújt támpontot.
  • A SZIE-s tanárok, a GM szakon oktató tanárok munkáját elősegíti, előmozdítja, támogatja.
  • A más felsőoktatási intézményben tanító oktatók részére összehasonlítási alapot ad és segít a „más felsőoktatási intézményt” elhelyezni egy rangsorban.
  • A felsőoktatási intézmény vezetőinek érdeke, hogy a médiában konkrét, objektív és ténylapú hírek lássanak napvilágot a karokról, és a szakokról, és ne demagóg, manipulatív cikkek kerüljenek a hírekbe. A vezetők munkáját is elősegíti az elemzés, ha a GTK karok népszerűségére kíváncsiak. A vezetőknek olyan módon is segíti a munkáját az elemezés, hogy adott döntések indokolásaképp hivatkozhat az elemzésre, mely pontos matematikai adatokból épül fel, így hitelesen és biztosan támaszthat alá egy-egy döntést.
  • A média dolgozóinak is támpontot ad az elemzés, és hozzájárul a munkájuk hitelességéhez, és valódi tényeken alapuló cikkek megírásához.
  • A felsőoktatási intézmények minőségével foglalkozó szakemberek számra rendkívül nagy segítséget nyújt az elemzés, mert adott szakok, intézmények értékelésének folyamata során olyan kérdéseket tudnak kialakítani objektív szemüvegen keresztül, amire kizárólag a racionális, és valós állapotot leíró választ lehet feleletül adni. Így elkerülve a jelenleg is ismeretségi (szubjektív) alapon történő akkreditációs folyamatokat.
  • Az elemzésből generált hír hivatott a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos portálok nézettségét, olvasottságát, nívóját növelni a hitelességével és a valóságtartalmával.
  • Egy-egy volt hallgató (alumni) remélhetőleg ezen elemzés következetes önértékelés-sorozatának láttán - amennyiben döntés-előkészítési és döntéshozatali pozícióban van - talán nagyobb gyakorisággal keresi az alma mater által felkínált kooperációs, kutatási lehetőségeket.


Szakirodalomi feldolgozás

Az alábbiakban néhány olyan közismert hírt érdemes nagyító alá venni a tanulmány által sugallni kívánt objektivitási logika szempontjából, melyek jelentős torzítást mutatnak a létező valóság és az üzenet valósága között:

Valóban okszerűen módosult a felvételizők szakválasztási preferenciája?

A cikk címe: 72 éves a legidősebb felvézelitő
A cikk forrása: http://index.hu/belfold/2011/03/31/kevesebben_jelentkeztek_bolcsesznek/
A közlés dátuma: 2011.05.09. 10:30
„Idén változás történt a top szakok között: a gazdálkodás és menedzsment, a mérnöki, a gépészmérnöki, a kommunikáció és médiatudomány, valamint a kereskedelem és marketing szakok voltak a legnépszerűbbek, szemben a korábbi turizmus-vendéglátás, gazdálkodás, jogász trióval.”

A kérdések:

  • Más szakokhoz képest valóban igaz az a kijelentés, hogy a gazdálkodás és menedzsment a legkeresettebb szak? (Tanulási minta: Objektum: vizsgált szakok adott évben, attribútum: minősített oktatók aránya, jelentkezőkből bejutottak aránya stb. Y: adott évben a jelentkezők száma). Ezen kérdésre az olvasó az elemzések rövid konzekvenciái részben kaphat választ.
  • A szocio-ökonómiai keretrendszer változásaihoz képest hazai és nemzetközi összehasonlításban az elmúlt 5-10 év adatai alapján valóban helyesen reagáltak a felvételizők, amikor más szakokat jelöltek meg előkelőbb helyeken?

Addig, amíg a fentebb felvázolt elemzések nem készülnek el, maga a tény, hogy változott a felvételizők érdeklődése, érdemeben semmilyen értékítélettel nem illethető…

Ponthatárok mozgásából leszűrhető látszólagos és tényleges üzenetek

A cikk címe: Itt vannak a 2010-es ponthatárok
A cikk forrása: http://index.hu/belfold/2010/07/22/itt_vannak_a_ponthatarok/
A közlés dátuma: 2011.05.09. 10:50

„Budapesti Gazdasági Főiskola – PSZK gazdálkodás és menedzsment 434”

A kérdés:
A SZIE-GTK-GM képzés 2010-es ponthatára hogyan viszonyul ehhez az értékhez, avagy a SZIE-GTK-GM szak ponthatára más GM képzésekhez képest magasnak vagy alacsonynak tekinthető? (Tanulási minta: objektumok: az ország felsőoktatási intézményiben folyó GM képzések, attribútumok: minősített oktatók aránya, jelentkezőkből bejutottak aránya stb. Y=2010-es évre, adott intézményben működő GM képzés ponthatára)
Amíg nem tanulunk meg a sorok között olvasni, a legtényszerűbb közlés is hamis asszociációkhoz vezethet…

Arányos-e a létszám-torta felosztása a keretfeltételek függvényében?

A cikk címe: Gazdasági szak viszi a prímet idén – itt vannak a felvételi ponthatárok
A cikk forrása: http://www.origo.hu/itthon/20090723-felsooktatas-foiskola-egyetem-felveteli-ponthatarok-csutortokon-este-8tol.html
A közlés dátuma: 2011.05.09. 11:20

„Változatlan maradt idén a legnépszerűbb intézmények sorrendje, ugyanaz a tizenöt egyetem és főiskola szerepel a preferencialistán, mint 2008-ban - közölte a FISZ Hírügynökség. A legnépszerűbb szak 2008-ban is a turizmus-vendéglátás volt (4154 jelentkező), a második a gazdálkodási és menedzsment (3932 jelentkező), a harmadik pedig a kommunikáció (2480 jelentkező).”

A kérdés:
Más szakokhoz képest ez a 3932 jelentkező soknak vagy kevésnek számít? (Tanulási minta: objektumok: adott évben az összes akkreditált szak, attribútumok: minősített oktatók aránya, jelentkezőkből bejutottak aránya stb. Y= adot évben, adott szakra a jelentkezők száma)

A felsőoktatási rendszer potenciális anomáliáira mutathat rá, ha a létszám-normákat nem az egyes konkurens intézmények működési gyakorlatával vetjük össze, nem ebből vezetjük le.

Melyik képzés mennyit ér?

A cikk címe: A SZIE-GTK-GM képzés költségtérítésének díja
A cikk forrása : http://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak/!IntezmenyiOldalak/meghirdetes.php?meg_id=8774
A közlés dátuma: 2011.05.09. 11:50

Költségtérítés (félév): 180000 Ft”
A kérdés:

  • Más GM képzésiterületű felsőoktatási intézményekhez képest ez az összeg magasnak vagy alacsonynak számít? (Tanulási minta: objektumok: a magyországi felsőoktatási intézmények GM képzései, attribútumok: minősített oktatók aránya, jelentkezőkből bejutottak aránya stb. Y= adott intzézményben a költségtérítés összege)

Az ár/teljesítmény viszonyok módszertanilag kiérlelt levezetése messzemenőkig új aspektusokat nyit a sznobizmus gyanús „Jó/Neves Egyetem” fogalma kapcsán…


Az elemzés lépései, eredményei

Adatvagyon

A következőekben immár tételesen is jól láthatóan 15 felsőoktatási intézmény 17 GM-szakát hasonlítottuk össze. Az összehasonlításhoz sajnos a felvi.hu alapján csak 4 attribútum állt rendelkezésre5 évre visszamenőleg (vö. 2006-2010). Az alábbi táblázat a vizsgált objektumokat és attribútumokat szemlélteti:
2
3
4

5

6

2. ábra: Objektum - Attribútum Mátrix (tanulási minta) 2006-2010 évre vonatkozóan

Forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar

Önellenőrzés

7

3. ábra: a felvi.hu által közölt rangsor a GM szakokra a felvételiben a legjobb középiskolából jött tulajdonság vonatkozásában 2010 évre vetítve, forrás: http://www.felvi.hu

FELVI.HU OLAP

8

4. ábra: Adatok a SZIE AVIR MCS OLAP szolgáltatásából (forrás: http://miau.gau.hu/felvi/)

Mint az eredeti felvi.hu és az OLAP szolgáltatás alapján látható: időközben több objektum és több attribútum is rendelkezésre áll. Vagyis az adatvagyon változásával az elemzések újra és újra generálandók a bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodni tudás érdekében.


Statikus best practice: avagy 2010-es sugalmazások

Az 1. ábra alapján elmondható, hogy 2010-ben a „felvételiben a legjobb középiskolából jött” szempont alapján az SZE-GK-nak (Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar) a „legjobb” az eredménye: 11 fő érkezett a legjobb középiskolából erre az egyetemre. A második „legjobb” egyetem BME–GTK (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar), mely felsőoktatási intézménybe 9 fő érkezett a legjobb középiskolából. 7 fővel áll a harmadik helyen a ME-GTK (Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar).
Ez a három felsőoktatási intézmény 2010-ben a „felvételiben a legjobb középiskolából jött” attribútum három dobogósa – látszólag erősek a megadott szempont alapján. A SZIE-GTK ezen tulajdonságnál az 1-es értékkel látszólag rosszul teljesített mivel majd nem ez a legkevesebb érték, így ezen tulajdonság elvileg gyengeségként jelentkezik.

A „felvettek pontátlaga” attribútum alapján a „legerősebb” felsőoktatási intézmény 2010-ben a BME-GTK 93 ponttal, a második helyre két felsőoktatási intézmény jut 87-87 ponttal: ME-Salgótarjáni Intézet). A harmadik helyre öt felsőoktatási intézmény került 85 ponttal: ÁVF (Általános Vállalkozási Főiskola), EKF-GTK (Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar), PE-GTK (Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar), SZE-GK és a SZIE-GK (Szent István Egyetem Gazdasági Kar). Ezen tulajdonság során a SZIE-GTK közepesen teljesített a mivel ugyan voltak az ő értékeinél nagyobb számok is, de voltak alacsonyabbak is, így ez akár „erősségként” is említhető.

A „jelentkezők száma első helyen” szempont alapján a „legerősebb” egyetem 2010-ben a 210 fővel a BME-GTK volt, a második „legerősebb” 2010-ben az ÁVF, és a harmadik „legjobb” egyetem e szempont alapján a tavalyi évben a SZE-GK. A SZIE-GTK ezen attribútumnál szintén a középmezőnyben szerepelt 2010-ben, mivel nagyjából annyi évben volt magasabb, mint alacsonyabb, így ez a tulajdonság is nevezhető „erősségnek”.

A negyedik attribútum az „OKTV-helyezettek„ alapján a „legerősebb” felsőoktatási intézmény a SZE-GK két fővel, a második helyen áll a ME-GTK egy fővel, a többi egyetemen ez az érték nulla, így az attribútum alapján az első megfontolás alapján látszólag gyengének számítanak. Az OKTV-helyezettek száma tulajdonságnál a SZIE-GTK rosszul teljesített mivel 0-s érték szerepelt itt. tehát ez elvileg mindenképpen gyengesége a karnak.

Összesített értékelésként kiemelhetjük a SZE-GK-t, hiszen mind a négy attribútum alapján a három „legerősebb” felsőoktatási intézmény között volt 2010-ben. Vajon a 16 további versenyző összesített értékelése milyen végső rangsorra vezet? Erről már érdemben nem szól a szakirodalom, mely hiányosság jelen tanulmány egyik legfőbb apropója…


Dinamikus önértékelés (SZIE GTK)

2006-ban a SZIE-GTK a „jelentkezők száma első helyen” attribútum alapján „igen erős” volt (133 fő) majd 2007-2009-ben közel a felével csökkent. 2010-ban viszont újra nőtt az attribútum értéke, (98 fő) – ez az attribútum tehát látszólag erőssége a SZIE – GTK-nak!
A „felvételiben a legjobb középiskolából jött” attribútum értéke az első négy évben nulla volt, 2010-ben egy fő jött a legjobb középiskolából ez az attribútum tehát látszólagos gyengesége a SZIE-GTK-nak!
A „felvettek pontátlaga” attribútum 2006-ban volt a legmagasabb (91 pont), majd ezt követően csökkent, és 80 körüli értéket mutatott. Ez a tulajdonság látszólagos erőssége a SZIE-GTK-nak!
Az „OKTV-helyezettek száma” attribútum értéke a négy év alatt végig nulla volt ez a SZIE-GTK látszólagos gyengesége!

Hasonlóságelemzés

A szubjektív vélemények után egy, ugyanazon tényeken alapuló, de az alapkérdéseket megkerülni nem akaró elemzés következik, mely segítségével a SZIE-GTK remélhetőleg az Olvasó számára is hitelesebben lesz elhelyezve a többi hasonló képzési területű felsőoktatási intézmény között.

Összesen 5 újszerű elemzés készült: egy összegző elemzés, ahol a norma érték az 1000-s értéktől való pozitív vagy negatív elmozdulás határoz meg, így ítélve adott intézményt jól teljesítőnek, vagy épp rosszul teljesítőnek.

Valószínűleg nem létezik olyan szakember, aki kétségbe vonná az állításokat, miszerint az egyes mutatószámok irányultsága a Jó GM-szak fogalma kapcsán:

  • az a kar a jobb, amelyre felvételiben legjobb középiskolából jöttek,
  • az a kar a jobb, ahol a felvételt nyertek pontátlaga magasabb,
  • az a kar a jobb, amelyiket többször jelölték meg első helyen,
  • az a kar a jobb, ahol több az OKTV helyezettek száma.

A többi 4 elemzésben az egyes független változók kerültek az függő változó helyére. Azaz vizsgálatra került, hogy a fennmaradó 3 attribútum hogyan magyarázza a negyediket, vagyis hogyan bontható fel az összegző értékítélet az ahhoz vezető mutatószámok mentén. Más megfogalmazásban: mely mutatószám milyen mértékben és irányban tér el saját normaértékétől? Ezen elemzés azt feltételezi, hogy minden egyes mutatószám egyidejűleg tetszőlegesen képes a Jó irányába elmozdulni. Amennyiben ez nem igaz, akkor speciális elemzésekre (ún. termelési függvényekre van szükség, mely függvény megadja: miként hatnak egymásra az eredetileg függetlennek vélt változók. Ez azonban már egy külön cikk témája kell, hogy legyen a jövőben…)


Összegző értékelés

9

5. ábra: Összegző (Y0) elemzés egyedi tényértékek és az egyedi normaértékek közötti éves különbségek (delta - pontszám) diagramja, ahol az ezres pontérték volt a semleges normaérték

Forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar

A szakirodalomból megismerhető best practice sok-tényezős értékelések esetén pl. az egyes mutatószámok mentén elért rangsorszámok összegét, vagy átlagát lenne képes csak kiszámítani súlyozva vagy súlyozatlanul. S ezt naiv népművészeti teljesítményt, mint „megalapozott” összesített értékelést igyekezne eladni az Olvasók felé…

Részletes értékelés

A hasonlóságelemzésekből a következő konzekvenciák vonhatók le: A SZIE GM statikus/évenként SWOT-kódja 2006-2010 között: SSWWW, ill. dinamikus kódja: T.

A Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kara (SZIE – GTK) GM szakának teljesítménye a normaértékek alapján visszaesett a 2006-os év óta (5. ábra baloldali oszlop). Ebben az évben az érték 35,9 pont eltérés volt, ami nagyon jó (S) eredménynek számít. A következő évben, 2007-ben (2. oszlop) kismértékben változott: az érték 12,7 pont eltérés volt – még mindig jó (S) volt az összesített eredmény! Majd 2008-ra (3. oszlop) a 17 szak 5-5-éve alapján számított versenypozíció a negatív tartományba esett vissza, így a delta értéke -55,8 pont eltérést mutatott. Ez határozott gyengülést (W) jelentett! 2009-ben (4. oszlop) még mindig az egyensúlyi határ alatt volt (W) az érték: -18,5 pont eltérést hozott. 2010-ben (jobboldali oszlop) -4,4 pont eltéréssel (W) végzett a SZIE – GTK. A deltaértékek alapján a tendencia romlott 2006-2008 között, 2009-re javultak az adatok, de még mindig némileg az egyensúlyi érték alatt vannak az éves adatok, mely romló (veszélyt jelentő = T) tendenciát mutat.
102006-ban és 2007-ben a 0 pont fölötti értéket produkált a SZIE – GTK, mely időszakban erősnek bizonyult. 2008-2010 között a negatív tartományba estek  az értékek, a SZIE-GTK gyengült ebben az időszakban.

Mutatószámok statikus és dinamikus értékelése

 

Felvételiben legjobb középiskolából jöttek száma

 

 

6. ábra: „Felvételiben legjobb középiskolából jött” – attribútum SZIE-GTK-ra vonatkozóan 2006 – 2010 között (mértékegység: fő), Forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar

 

Az 6. ábrán láthatjuk, hogy a SZIE – GTK a „felvételiben a legjobb középiskolából jött„ kategóriában 2006 és 2010 között végig negatív tartományba eső pontértéket mutatott, ami gyengeséget jelent erre az attribútumra nézve (WWWWW). 2008-ra a negatív értékek a pozitív felé mozdultak el, de nem léptek át a pozitív tartományba. Ha pozitív tartományba lépnek ezen értékek, az azt jelenti, hogy ott már jól teljesít az egyetem a megadott attribútum szempontjából. 2009 óta ismét emelkedőben van az attribútum értéke, mely jó teljesítést jelent az egyetem számára. 2008-ban és 2010-ben volt a legközelebb a pozitív tartományhoz az attribútum pontértéke (- 0,9 pont). A változások trendje pozitív (O), azaz a felzárkózás a normához szemmel látható.

 

Felvettek pontátlaga

11

 

 

 

7. ábra: „Felvettek pontátlaga„ – attribútum SZIE-GTK-ra vonatkozóan 2006 – 2010 között (mértékegység: százalék), Forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar

A 7. ábra alapján elmondható, hogy a 2006-tól egészen 2007-ig pozitív előjelű pontértéke volt az attribútumnak, mely ez esetben jó teljesítménynek számított (SS), 2008-ban elérte a minimumot (-3,3 pontot), mely rossz teljesítménynek számít (W). 2009-ban meghaladta a nulla értéket, és a 0,7 pontos értéket ért el, mely jó teljesítménynek számít (S). A tavalyi évben újra a negatív tartományba esett az attribútum pontértéke: -1,3 pont volt. Így a felvettek pontátlagának attribútuma gyengesége (W) volt 2010-ben a SZIE-GTK-nak. A dinamika romló (T), vagyis a normától való rossz irányú eltérés erősödése jellemzi az 5 éves időszakot.

Jelentkezők száma első helyen

12

 

 

 

 

 

8. ábra: „Jelentkezők száma első helyen” – attribútum SZIE-GTK-ra vonatkozóan 2006 – 2010 között (mértékegység: fő), Forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar

A 8. ábra kapcsán az összesítésből fény derül arra, hogy az elemzés kezdetétől, 2006-tól tulajdonképpen 2009-ig csökkentek a jelentkezők száma első helyen attribútum elemzéséből következő delta (a tény és a becslés közti eltérés) értékei. 2007-ben átléptek az értékek a negatív tartományba, mely gyengeséget (W) jelez: ebben az évben az érték -1 pont volt. A 2006-os érték még 25,7 pont volt (S). 2007-2008 között 0.6 pontértéknyi javulás volt (-0,4 pont). ami még gyengeség (W), de 2009-re továbbromlott az érték: egy tized híján 15 pontot (-15,3 pont). Elérte a mélypontot ebben az évben; ekkor volt a leggyengébb (W) a SZIE-GTK, majd 2010-re javulni kezdtek a pontértékek, újra a pozitív tartományba (S) kerültek (25,9 pont). A folyamat dinamikája gyengén romló (T).

OKTV-helyezettek száma

13

 

 

 

 

9. ábra: Ö. - „OKTV - helyezettek száma” – attribútum SZIE-GTK-ra vonatkozóan 2006 – 2010 között (mértékegység: fő) Forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar

 

A 9. ábrán látható, hogy 2006-2007 között nulla alá, a negatív tartományba estek az értékek (-0,2 pont), majd jött egy pozitív csúcs 2008-ban, melynek pontértéke 0,3 volt, de  normatartás helyett az érték újra csökkenni kezdett, és 2009-2010-ben stagnál a -0,2-es pontértéken, ami gyengeséget jelent a SZIE-GTK-ra nézve az adott attribútum esetén (WWSWW). A folyamat dinamikus szempontból gyengén javuló 5 éves trendet jelent (O).

 


SWOT-kategóriák

A következőkben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán folyó GM (gazdálkodás és menedzsment) szakra vonatkozó SWOT elemzés és ennek konzekvenciái lesznek bemutatva. Jelmagyarázat:
Strengths – erősségek
Weaknesses – gyengeségek
Opportunities – lehetőségek
Threats – veszélyek

Erősségek (S) 2006 – 2010 között

  • 2006-ban (2S): a felvettek pontátlaga (5,2 pontos pozitív eltéréssel), ill. a jelentkezők száma első helyen (25,7 pontos pozitív eltéréssel)
  • 2007-ben (1S): a felvettek pontátlaga (3,7 pontos pozitív eltéréssel)
  • 2008-ban (1S): OKTV – helyezettek száma (0,3 pontos pozitív eltéréssel)
  • 2009-ben (1S): a felvettek pontátlaga (0,7 pontos pozitív eltéréssel)
  • 2010-ben (1S): a jelentkezők száma első helyen (25,9 pontos pozitív eltéréssel)

Emellett az összesített értékelés 2006-ban és 2007-ben (az elemzésre rendelkezésre álló 4 attribútum karakterisztikája alapján, ugyan növekvő bizonytalansággal: vö. 50, ill. 25%, de még) erősségnek volt mondható (S).

Gyengeségek (W) 2006 – 2010 között

  • 2006-ban (2W): a felvételiben a legjobb középiskolából jött (-2,9 pontos negatív eltéréssel), ill. az OKTV – helyezettek száma (-0,2 pontos negatív eltéréssel)
  • 2007-ben (3W): felvételiben legjobb középiskolából jött (-1,9 pontos negatív eltéréssel), a jelentkezők száma első helyen (-1 pontos negatív eltéréssel), az OKTV – helyezettek száma (-0,2 pontos negatív eltéréssel)
  • 2008-ban (3W): felvételiben legjobb középiskolából jött (-0,9 pontos negatív eltéréssel), a felvettek pontátlaga (-3,3 pontos negatív eltéréssel), a jelentkezők száma első helyen (-0,4 pontos negatív eltéréssel)
  • 2009-ben (3W): a felvételiben legjobb középiskolából jött (-1,4 pontos negatív eltéréssel), a jelentkezők száma első helyen (-15,3 pontos negatív eltéréssel), az OKTV – helyezettek száma (-0,2 pontos negatív eltéréssel)
  • 2010-ben (3W): a felvételiben legjobb középiskolából jött (-0.9 pontos negatív eltéréssel), a felvettek pontátlaga (-1,3 pontos negatív eltéréssel), az OKTV – helyezettek száma (-0,2 pontos negatív eltéréssel)

Lehetőségek (O) 2006 – 2010 között

  • A felvételiben a legjobb középiskolából jött
  • OKTV helyezettek száma

Veszélyek (T) 2006-2010 között

  • Felvettek pontátlaga
  • Jelentkezők száma első helyen

 

Összefoglalás

 

Felvételiben a legjobb középiskolából jött

Felvettek pontátlaga

Jelentkezők száma első helyen

OKTV helyezettek száma

ÖSSZESÍTETT
ÉRTÉKELÉS

2006

W

S

S

W

S (50%)

2007

W

S

W

W

S (25%)

2008

W

W

W

S

W (75%)

2009

W

S

W

W

W (75%)

2010

W

W

S

W

W (75%)

2006-2010

O

T

T

O

T (50%)

10. ábra: az intézmény erős illetve gyenge pontjait összefoglaló táblázat a 2006-2010 évi időintervallumra és évenkénti bontásban (forrás: saját számítások)

Összegzésként elmondható, hogy az elemzés új formáját jelenti a hír-generálásnak. Az itt látható értékítéletek kizárólag tényadatokon alapulnak, s egyben semmilyen szubjektív manipulációs réteget nem tartalmaznak. A hasonlóságelemzési módszer önellenőrző eszközei közül jelenleg az inverz futtatások nem, csak a részek és az összesített értékelés egybevetése (vö. %-os kockázatok) került felhasználásra annak érdekében, hogy a SZIE és más felsőoktatási intézmények, vagy ezek rangsorával fogalakozó intézmények, szakemberek segítségére szolgáljon, s valósabb, reálisabb képet adjon az adott oktatási területről.
Az elemzés során 15 intézmény 17 gazdasági jellegű karát vizsgáltuk 4 attribútum alapján 5 évre visszamenőleg (2006 – 2010). A SWOT elemzéssel megkaptuk a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának erősségeit és gyengeségeit. A feltárt értékelési pontok alapján a szak Gödöllőn mindösszesen veszélyben van, négyből három mutató esetén beavatkozásra lenne szükség a rendelkezésre álló adatok és konkurens objektumok erőterei alapján, melyeket a következő ábrák szemléltetnek:

 

14

11. ábra: A SZIE GTK 2006-os erősségeit és gyengeségeit mutató ábra.

forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar

A 11. ábrán látható, hogy a 2006 esztendőben a felvettek pontátlaga (5.2 pont eltéréssel) és a jelentkezők száma első helyen (25. 7 pont eltéréssel) attribútumok erőssége, míg a felvételiben a legjobb középiskolából jött (-2.9 pont eltéréssel) és az OKTV-helyezettek száma (-0.2 pont eltéréssel) attribútum gyengesége volt a SZIE GTK – nak.

15

12. ábra: A SZIE GTK 2007-es erősségeit és gyengeségeit mutató ábra.

forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar

A 12. ábrán látható, hogy a 2007-es évben kizárólag a felvettek pontátlaga tulajdonság (3.7 pont eltéréssel) erőssége a SZIE GTK – nak, gyengesége azonban a felvételiben a legjobb középiskolából jött (1.9 pont eltéréssel), a jelentkezők száma első helyen (-1 pont eltéréssel) és az OKTV-helyezettek száma (-0.2 pont eltéréssel).

16

13. ábra: A SZIE GTK 2008-as erősségeit és gyengeségeit mutató ábra.

forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar
A 13. ábrán látható, hogy a 2008-as évben a egyedül az OKTV-helyezettek száma (0.3 pont eltéréssel) szerepelt erősségként a SZIE GTK vizsgálata során, a többi 3 vizsgált tulajdonság ebben az évben gyengeségként szerepelt: felvételiben a legjobb középiskolából jött (    -0.9 pont eltéréssel), felvettek pontátlaga (-3.3 pont eltéréssel), jelentkezők száma első helyen (-0.4 pont eltéréssel).

17

14. ábra: A SZIE GTK 2009-es erősségeit és gyengeségeit mutató ábra.

forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar
A 14. ábrán látható, hogy a 2009-es évben a kizárólag a felvettek pontátlaga (0.7 pont eltéréssel) tulajdonság szerepelt erősségként a SZIE GTK-t leíró tulajdonságok vizsgálata során, a többi 3 tulajdonság gyengesége az intézménynek: felvételiben a legjobb középiskolából jött (-1.4 pont eltéréssel), jelentkezők száma első helyen (-15.3 pont eltéréssel), OKTV-helyezettek száma (-0.2 pont eltéréssel).

18

15. ábra: A SZIE GTK 2010-es erősségeit és gyengeségeit mutató ábra.

forrás: http://miau.gau.hu/avir/public/kir_swot_temak.rar

A 15. ábrán látható hogy 2010-ben a egyedül a jelentkezők száma első helyen (25.9 pont eltéréssel) tulajdonság jelentkezik erősségként a SZIE GTK vizsgálata során, a többi 3 tulajdonság gyengeség: felvételiben a legjobb középiskolából jött (-0.9 pont eltéréssel), felvettek pontátlaga (-1.3 pont eltéréssel), OKTV-helyezettek száma (-0.2 pont eltéréssel).